Lapozgatók

Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

2017. szeptember 08. 19:11 - Horváth Gábor Andor

„„Fordulatos, megindító, sajátos hangulatú regény. Izgalmasan társítja a furcsa régi fényképeket a felejthetetlen történettel.”
John Green, a
New York Times újságírója, több sikerkönyv szerzője

Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény

Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.”

 ransom-riggs-thumb-500x597-6294.jpg(kep)

Ransom Riggs amerikai író és gyűjtő egy különleges világot teremtett könyveiben. Társaival régi fényképeket gyűjt utazásai során és ezeket lelkesen felhasználja műveiben, amivel még színesebbé teszi a fantáziánkat. Eddig nem találkoztam még egy ilyen íróval, aki fog egy csomó képet és ilyen izgalmas történetet tudna mellé keríteni. Elképzelni nem tudom, mekkora fantáziavilága lehet Ransom-nak. Az eredeti könyv angolul 2011-ben jelent meg. Hazai berkekben szintén 2011-ben jelent meg a Kossuth kiadónál Gálvölgyi Judit fordításában. A történet eleje sejtelmesen indul és oldalról-oldalra egyre jobban beszippantja az olvasót a történet. Elmondható a könyvről, hogy végre nem egy hétköznapi fantazi könyvet fogtam a kezemben, és kicsit sem éreztem volna az egyediség hiányát. Minden karakter szépen ki volt dolgozva és nem  tapasztaltam a könyv végére, hogy bármit is hiányolnék főhőseinkről. Képességeik lenyűgözőnek, álmomban sem gondoltam volna, hogy valaki ólomcipőben kell járjon, mert könnyebb a levegőnél, vagy egy komplett méhkas lenne a hasában. A történet végeztével nem kelt az emberben olyan érzést a könyv, hogy bárki felesleges lenne benne, mindenki egyenlően előtérbe került a történetben.

 miss_peregines.jpg

(kep)

A filmet előbb láttam, mint a könyvet olvastam volna és úgy érzem Tim Burton rendezésével maximálisan meg voltam elégedve. Hihetetlen, ahogy ezt a világot a néző elé tudta tárni. Volt pár furcsaság, ami kicsit zavar a történet során, mint például pár karakter felcserélése. De látványban lehet, ez nyújtotta a legtöbbet az elvártak alapján. Mégis úgy érzem, hogy a könyv több élményt nyújtott. Ami még furcsa lehet az olvasónak, aki szintén látta a filmet, hogy kicsit másik irányba ment el a film vége, a könyvhöz képest, így kíváncsi leszek, hogyan folytatódik majd a film.

 

Mindenkinek ajánlani tudom, aki esetleg egy nem hétköznapi szürke történetre vágyik, hanem izgalmas új történetekkel gazdagítaná képzelet világát.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lapozgatok.blog.hu/api/trackback/id/tr1812812366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása